Alkotmányellenes a kormány készülő jogszabálya, amely arra kötelezné majd a magánszférát, hogy átmeneti jelleggel egy bizonyos szinten tartsa a bruttó béreket, miután az állam a társadalombiztosítási járulékok munkáltatói részének kifizetését az alkalmazottakra hárítja át.

Fekete Szilveszter adótanácsadó, könyvelő szerint a készülő törvénnyel a kormány sértené a magántulajdonhoz való jogot, ami ütközik Románia alkotmányával. Hozzátette, az állam csak abban az esetben kötelezheti a magánszférát a bruttó bérek megemelésére, ha a vállalat csupán minimálbért fizet alkalmazottjának. Ha az alkalmazott a minimálbérnél többet keres, a kormánynak nincs joga megszabni, mekkora bérrel honorálják a magánszférában működő vállalatok, cégek az alkalmazottaikat.

Miről is van szó?

A kormány tervei szerint jövő évtől a társadalombiztosítási járulékok száz százalékban a munkavállalót terhelik. Jelenleg a járulékok nagyobb részét a munkaadó, kisebbik részét pedig a munkavállaló fizeti. Minimálbér esetén ez a következőképpen néz ki: a bruttó minimálbér jelenleg 1450 lej; ebből az összegből levonják a munkavállalót terhelő 10,5 százalékos társadalombiztosítást (CAS), az 5,5 százalékos egészségbiztosítást (CASS), a 0,5 százalékos munkanélküli alapot (CFS), illetve a 16 százalékos jövedelemadót.

Ezek után a minimálbérrel fizetett munkavállaló kézbe körülbelül 1065 lej bért kap. A jelenlegi szabályozás értelmében ahhoz, hogy az alkalmazott 1450 lej bruttó bért kaphasson, a munkaadónak is fizetnie kell az államnak15,8 százalékos társadalombiztosítást, 5,2 százalékos egészségbiztosítást, 0,5 százalékos munkanélküli alapot. Ez körülbelül 329 lejt jelent. A jelenlegi szabályozás értelmében tehát ahhoz, hogy 1065 lejt vihessünk haza, a munkaadónknak körülbelül 1700 lejt kell ránk fordítania.

Ha a kormány jövő évtől úgy rendelkezik, hogy az társadalombiztosítási járulékok száz százaléka a munkavállalót terheli, akkor ahhoz, hogy ugyanannyi maradjon a kézbe kapott, vagyis a nettó fizetésünk, rá kell venni a cégeket, hogy tegyék rá a bruttó fizetésünkre azt az összeget, amelyet ők munkaadói társadalombiztosítási járulékként az államnak fizetnek. Azaz az előbbi példa esetén a 329 lejt. Csakhogy Fekete Szilveszter, a Babeș-Bolyai Egyetem tanára szerint erre nem kötelezheti az állam a magánszférában működő cégeket, csak abban az esetben, ha az minimálbért fizet munkásainak.

Fizetéscsökkenések lesznek

Fekete Szilveszter szerint a kormány a társadalombiztosítási járulékok módosításával megfeledkezett arról, hogy a munkapiacon a kereslet-kínálat szabályai működnek. „Ha valaki a minimálbérnél nagyobb összeget, például bruttó 3000 lejt keres, ez az a munkavállaló és a munkaadó közti szerződéses megállapodás eredménye. A kormány azzal, hogy kötelezi a cégeket, hogy ezt a 3000 lejes bért indexeljék több mint húsz százalékkal, egyértelműen megsérti a magántulajdonhoz való jogot. Vagyis beleszólnak abba, hogy én mint vállalat, mennyit adjak az alkalmazottamnak. Márpedig ez a két fél közötti megállapodásnak eredménye” - magyarázta az egyetemi tanár.

Hozzátette, a munkaadó gazdasági érdeke, hogy ne indexelje, azaz ne tegye rá a bruttó fizetésekre a rá eső társadalombiztosítást, és ezzel meglátása szerint sokan élni is fognak. „Emiatt lesznek fizetéscsökkenések. A munkaadók valószínű, hogy nem fogják rátenni a bruttó bérekre a társadalombiztosítás jelenleg rájuk eső százalékát, hiszen ezt diktálja a gazdasági érdekük. Hogy ez morális-e vagy sem, korrekt-e vagy sem, jogos kérdés, de a gyakorlatban a kereslet és a kínálat gazdasági szabályai működnek” - figyelmeztetett Fekete Szilveszter. Meglátása szerint a közszférában csak abban az esetben kerül rá a bruttó bérekre a munkaadói társadalombiztosítás összege, ha lesz rá fedezet. Amennyiben nem, a közintézmények is a kereslet és a kínálat gazdasági szabályai fognak eljárni.

A kormány egészen mást mond

Ionuţ Mişa pénzügyminiszter hétfőn a szenátusban azt nyilatkozta, hogy az állam nem fog kibújni a vállalásai alól, sőt arra kötelezik majd a magánszférát, hogy átmeneti jelleggel egy bizonyos szinten tartsák a bruttó béreket, miután a társadalombiztosítási járulékok munkáltatói részét az alkalmazottakra terhelik.

Amikor arról kérdezték a pénzügyminisztert, hogy miként kötelezhető a magánszférában egy munkáltató a bruttó bérnek egy adott szinten tartásában, Mişa azt mondta: a jogszabály előírja, hogy miből kell összeállnia a bruttó bérnek és mennyi a munkáltató által a munkavállaló után jelenleg befizetett adóhányad.

„Ki szeretném hangsúlyozni, hogy a munkáltatónak az egy munkavállalóra számított költsége egyetlen lejjel sem változik. Az egy utólagos döntés kérdése, hogy ennek okán újratárgyalják-e a munkaszerződést, de a munkáltató ugyanannyit fizet majd az államnak, mint eddig” - magyarázta a miniszter.

A miniszter magyarázata szerint mindenkinek emelkedik a bruttó bére azáltal, hogy a társadalombiztosítás nem a munkavállalót, hanem a munkáltatót terheli. Ennek következtében nő a nyugdíjpont, s így a leendő nyugdíj értéke is.